Összefogás a közélet tisztasága érdekében

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, a Kúria, az Álla­mi Szám­ve­vő­szék, a Leg­főbb Ügyész­ség, az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság és a Magyar Nem­ze­ti Bank közös érté­ke­lést tar­tott 2019. decem­ber 4. nap­ján az elmúlt év kor­rup­ció­el­le­nes tevékenységéről.

– A kor­rup­ció ellen tár­sa­dal­mi össze­fo­gás­ra van szük­ség a köz­élet tisz­ta­sá­ga érde­ké­ben – hang­sú­lyoz­zák Magyar­or­szág álla­mi szer­ve­i­nek vezetői.

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék kez­de­mé­nye­zé­se alap­ján – a köz­igaz­ga­tá­si és igaz­ság­ügyi minisz­ter, a leg­főbb ügyész, a Leg­fel­sőbb Bíró­ság elnö­ke és az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ke közös nyi­lat­ko­za­tot írtak alá, amely­ben erköl­csi köte­le­zett­sé­get vál­lal­tak az álta­luk veze­tett álla­mi szer­vek kor­rup­ci­ó­val szem­be­ni ellen­ál­ló képes­sé­gé­nek erő­sí­té­sé­re, a kor­rup­ció­el­le­nes esz­köz­tár fej­lesz­té­sé­re 2011. novem­ber 18-án, Buda­pes­ten. Az össze­fo­gás­hoz 2012-ben csat­la­ko­zott az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal, majd 2014-ben a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um. 2016-ban – az együtt­mű­kö­dés ötö­dik évfor­du­ló­ján – csat­la­ko­zott a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság és a Magyar Nem­ze­ti Bank.

2019. decem­ber 4-én, nyolc évvel a közös nyi­lat­ko­zat alá­írá­sát köve­tő­en az együtt­mű­kö­dő intéz­mé­nyek a Kúria szer­ve­zé­sé­ben az Igaz­ság­ügyi Palo­tá­ban érté­kel­ték kor­rup­ció meg­elő­zé­se és vissza­szo­rí­tá­sa érde­ké­ben vég­zett tevé­keny­sé­gük eredményeit.

* * *

Az integ­ri­tás elő­se­gí­té­sé­ben együtt­mű­kö­dő szer­ve­ze­tek leszö­ge­zik: Magyar­or­szág Alap­tör­vé­nye (39. cikke (2)) elő­ír­ja, hogy „a köz­pén­zek­kel gaz­dál­ko­dó min­den szer­ve­zet köte­les a nyil­vá­nos­ság előtt elszá­mol­ni a köz­pén­zek­re vonat­ko­zó gaz­dál­ko­dá­sá­val. A köz­pén­ze­ket és a nem­ze­ti vagyont az átlát­ha­tó­ság és a köz­élet tisz­ta­sá­gá­nak elve sze­rint kell kezel­ni.” Hazánk­ban tehát a jog­ál­la­mi­ság alap­ját jelen­tő alkot­má­nyos szin­ten jele­nik meg a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés. Az Alap­tör­vény elő­írá­sa­i­ból kiin­dul­va a szer­ve­ze­ti integ­ri­tás akkor való­sul meg, ha a köz­tu­laj­dont, köz­pénzt hasz­ná­ló szer­ve­ze­tek, intéz­mé­nyek ezen elvek sze­rint működ­nek. Az integ­ri­tás pedig a min­den­na­pi élet szint­jén azt jelen­ti, hogy az állam olyan fel­té­te­le­ket teremt, hogy a kor­rup­ci­ó­ra lehe­tő­sé­get adó hely­ze­tek létre sem tud­nak jönni. A kor­rup­ció meg­elő­zé­sé­ből, illet­ve vissza­szo­rí­tá­sá­ból követ­ke­ző szám­sze­rű ered­mé­nyek – pél­dá­ul a gaz­da­ság növe­ke­dé­sé­ből és kife­hé­rí­té­sé­ből faka­dó pozi­tív folya­ma­tok (fog­lal­koz­ta­tás bővü­lé­se, bérek növe­ke­dé­se stb.), az egy­sze­rű­sö­dő és kiszá­mít­ha­tó adó­rend­szer, az admi­niszt­rá­ció­csök­ke­nés, illet­ve az átlát­ha­tó és zárt ügy­in­té­zés, vala­mint az igaz­ság­szol­gál­ta­tás kor­rup­ci­ót szank­ci­o­ná­ló jog­gya­kor­la­ta – az állam­pol­gá­rok­nak is elő­nyö­sek, ezál­tal ugyan­is erő­sö­dik a pénz­ügyi és tár­sa­dal­mi biz­ton­sá­guk, kiszá­mít­ha­tób­bak és job­bak lesz­nek a min­den­na­pi élet­kö­rül­mé­nye­ik. Mind­eb­ből az is követ­ke­zik, hogy a kor­rup­ció ellen az egyes szer­ve­ze­tek és veze­tő­ik, vagy akár egyé­nek a saját kör­nye­ze­tük­ben tud­nak tenni az integ­ri­tás­el­vű műkö­dés­sel és veze­tés­sel, illet­ve sza­bály­kö­ve­tő gaz­dál­ko­dás­sal, vala­mint az eti­kus viselkedéssel.

* * *

A ren­dez­vé­nyen Dr. Pin­tér Sán­dor bel­ügy­mi­nisz­ter ismer­tet­te: „A Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Prog­ram haté­kony vég­re­haj­tá­sát köve­tő­en a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um elő­ké­szí­tet­te a követ­ke­ző évek­re vonat­ko­zó Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gi­át.” A stra­té­gia cél­ja­it érin­tő­en hoz­zá­tet­te: „Az ügy­in­té­zé­si folya­ma­tok­ban rejlő kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok elke­rü­lé­se érde­ké­ben tovább­ra is az egyik elsőd­le­ges fel­adat az e-közigazgatás fej­lesz­té­se, a folya­ma­tok elekt­ro­ni­zá­lá­sa. Ha a tech­ni­kai meg­ol­dás meg­szün­te­ti az ügyfél-ügyintéző kap­cso­la­tot, akkor lehe­tet­len­né válik a kor­rup­ció. Az ered­mé­nyek közül kiemel­ke­dik az Elekt­ro­ni­kus Köz­úti Áru­for­ga­lom Ellen­őr­ző Rend­szer műkö­dé­se, amely­nek célja, hogy Magyar­or­szá­gon ne kerül­hes­sen for­ga­lom­ba olyan áru, amely elő­ze­te­sen nem volt beje­lent­ve az adóhatósághoz.”

Dr. Kónya Ist­ván, a Kúria elnök­he­lyet­te­se kiemel­te: „A kor­rup­ció elke­rü­lé­sé­nek és az integ­ri­tás meg­őr­zé­sé­nek leg­fon­to­sabb garan­ci­á­ja a bírói füg­get­len­ség. Magyar­or­szág Alap­tör­vé­nye is rög­zí­ti a bírói füg­get­len­ség garan­ci­á­lis ele­me­it: a bírák csak a tör­vény­nek van­nak alá­ren­del­ve, ítél­ke­zé­si tevé­keny­sé­gük­ben pedig nem uta­sít­ha­tók.” A leg­főbb bírói fórum helyet­tes veze­tő­je rámu­ta­tott: „a Kúria min­den évben szá­mos kor­rup­ci­ó­val össze­füg­gő bűn­cse­lek­mény kap­csán indult bün­te­tő­el­já­rás­ban hoz íté­le­tet. 2019-ben is több ilyen ügy került a leg­főbb bírói fórum elé, illet­ve a Bün­te­tő Kol­lé­gi­um a bíró­sá­gok­ra köte­le­ző jog­egy­sé­gi hatá­ro­za­tot is hozott”. Pél­da­ként egy kúri­ai íté­le­tet ismer­tet­ve elmond­ta, az önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő gaz­dál­ko­dás során kifej­tett tevé­keny­sé­ge meg­ala­poz­hat­ja a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség vizs­gá­la­tát, ha leadott sza­va­za­tá­val olyan dön­tés meg­ho­za­ta­lá­hoz járul hozzá, amely vala­mely bűn­cse­lek­mény tör­vé­nyi tény­ál­lá­sá­nak ismér­ve­it való­sít­ja meg.

Domo­kos Lász­ló, az ÁSZ elnö­ke elmond­ta: „Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék ellen­őr­zé­se­i­vel, elem­zé­se­i­vel és szé­les­kö­rű tanács­adó, tudás­meg­osz­tó tevé­keny­sé­gé­vel 2019-ben is hoz­zá­já­rult a meg­elő­zé­sen ala­pu­ló kor­rup­ció elle­ni cél­ki­tű­zé­sek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz. Magyar­or­szá­gon mára kiépül­tek a kor­rup­ci­ós hely­ze­tek meg­elő­zé­sét biz­to­sí­tó rend­sze­rek, az elmúlt évek­ben meg­erő­sö­dött a köz­szfé­ra integ­ri­tá­sa” – húzta alá Domo­kos Lász­ló. Hang­sú­lyoz­ta: „Hazánk gaz­da­sá­gi ered­mé­nyei, a magyar gaz­da­ság dina­mi­kus növe­ke­dé­se, illet­ve fenn­tart­ha­tó kife­hé­re­dé­se alá­tá­maszt­ják a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gét.” Az ÁSZ elnö­ke rámu­ta­tott: Az „áfa-fehéredés”, vagy­is a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés kiszá­mít­ha­tó, igaz­sá­gos viszo­nyo­kat teremt, tisz­tít­ja a piaci folya­ma­to­kat, javít­ja az adó­fi­ze­té­si haj­lan­dó­sá­got, és – ami talán a leg­fon­to­sabb – egy­faj­ta tár­sa­dal­mi szem­lé­let­vál­tást is jelez” – hang­sú­lyoz­ta Domo­kos László.

Rigó Csaba Balázs, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság elnö­ke arra hívta fel a figyel­met, hogy való­ban szük­ség van olyan meg­bíz­ha­tó sta­tisz­ti­kai ada­to­kon ala­pu­ló meg­ala­po­zott méré­si mód­szer­tan alkal­ma­zá­sá­ra, amely valós (tisz­tí­tott) ada­tok­kal dol­go­zik, és így átfo­góbb képet adhat a hazai hely­zet­ről. Kiemel­te, a Ható­ság már 7 éve ilyen ada­to­kat alkal­maz a sta­tisz­ti­kák elké­szí­té­se­kor. „Miu­tán jog­erő­sen is bebi­zo­nyo­so­dott, hogy a CRCB mani­pu­lált ada­tok­kal dol­go­zott egy konk­rét tanul­má­nyá­ban, levél­ben for­dul­tunk az Euró­pai Bizott­ság főtit­ká­rá­hoz, kérve, vizs­gál­ja felül az összes olyan uniós doku­men­tu­mot – bele­ért­ve a Magyar­or­szág­ra vonat­ko­zó 2018. és 2019. évi ország­je­len­té­se­ket is - ame­lyek az egy­sze­mé­lyes kft koráb­bi meg­ál­la­pí­tá­sa­i­ra hivat­koz­nak” – emlé­kez­te­tett. Kitért arra is, hogy a követ­ke­ze­tes bír­sá­go­lá­si gya­kor­lat­nak komoly vissza­tar­tó ereje van, vala­mint meg­je­gyez­te, a Ható­ság egyik fő célja tovább­ra is a hir­det­mény nél­kül indu­ló tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok szá­má­nak jelen­tős visszaszorítása.

Dr. Répás­sy Árpád, az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal elnök­he­lyet­te­se hang­sú­lyoz­ta: „Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal fenn­ál­lá­sa óta elkö­te­le­zett az integ­ri­tás erő­sí­té­se iránt, nagy hang­súly fek­tet a bíró­sá­gok integ­ri­tá­sát biz­to­sí­tó szer­ve­ze­ti és műkö­dé­si rend kiala­kí­tá­sá­ra. Kiemelt fel­ada­tá­nak tekin­ti az ítél­ke­zé­si és igaz­ga­tá­si munka átlát­ha­tó­sá­gá­nak, utób­bi kiszá­mít­ha­tó­sá­gá­nak és ellen­őr­zött­sé­gé­nek meg­va­ló­sí­tá­sát.” Az OBH gya­kor­la­tát ismer­tet­ve kiemel­te: „Az integ­ri­tást sértő maga­tar­tá­sok­kal kap­cso­la­tos egy­sé­ges fel­lé­pést az integ­ri­tá­si sza­bály­zat­ról szóló OBH uta­sí­tás biz­to­sít­ja, a bíró­sá­go­kon kije­lölt integ­ri­tás­fe­le­lős fogad­ja a bíró­sá­gi szer­ve­zet integ­ri­tá­sát érin­tő beje­len­té­se­ket.”

Dr. Laj­tár Ist­ván köz­jo­gi leg­főbb ügyész helyet­tes rávi­lá­gí­tott: „Az ügyész­ség a kor­rup­ci­ó­val szem­be­ni fel­lé­pést, illet­ve a szer­ve­ze­ti és sze­mé­lyi integ­ri­tá­sá­nak fej­lesz­té­sét kiemelt fon­tos­sá­gú terü­let­ként keze­li.” Az új bün­te­tő­el­já­rá­si kódex hatály­ba lépé­se kap­csán rámu­ta­tott, „a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben ját­szott sze­re­pe még hang­sú­lyo­sab­bá vált, hiszen a hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sa kizá­ró­la­gos ügyész­sé­gi hatás­kör­be került.”. Laj­tár Ist­ván arról is beszélt, hogy „A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés kap­csán kieme­len­dő, hogy - az OLAF 2018-as éves jelen­té­se sze­rint – a magyar ügyész­ség az uniós átla­got meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 45%-ában emelt vádat 2012 és 2018 között.”

Dr. Kand­rács Csaba, a Magyar Nem­ze­ti Bank alel­nö­ke kiemel­te: „A Magyar Nem­ze­ti Bank elkö­te­le­zett az integritás-alapú szer­ve­ze­ti kul­tú­ra folya­ma­tos fej­lesz­té­se, az érték­ori­en­tált műkö­dés meg­va­ló­sí­tá­sa mel­lett.” Kand­rács Csaba hang­sú­lyoz­ta: „A jegy­bank tovább­ra is fel­lép a jogi és eti­kai nor­má­kat eset­le­ge­sen meg­sér­tők­kel szem­ben, s olyan meg­elő­ző esz­kö­zö­ket alkal­maz, ame­lyek az integ­ri­tás meg­erő­sí­té­sét és a kor­rup­ció meg­aka­dá­lyo­zá­sát szol­gál­ják.” Az MNB a napok­ban pub­li­kál­ja 6 éves fel­ügye­le­ti stra­té­gi­á­ját, amely­ben kiemelt érték­ként neve­sí­tet­te az integ­ri­tást, így az elkö­vet­ke­zen­dő évek fel­adat­el­lá­tá­sá­ban az eddi­gi­nél még hang­sú­lyo­sabb pri­o­ri­tást kap.

RÉSZLETES SAJTÓ-ÖSSZEFOGLALÓK

•  A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um rész­le­tes sajtónyilatkozata

A Kor­mány előző négy évben vég­re­haj­tott Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Prog­ram­ja jelen­tő­sen hoz­zá­já­rult a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés haté­kony­sá­gá­nak növe­lé­sé­hez, vala­mint ahhoz, hogy hazánk egyes jog­in­téz­mé­nyei és törek­vé­sei kül­föl­dön is elis­mer­tek és köve­ten­dők legyenek.

A Prog­ram segí­tet­te az átlát­ha­tó, érték­el­vű köz­igaz­ga­tás, vala­mint a köz­pén­zek­kel való fele­lős gaz­dál­ko­dás meg­va­ló­su­lá­sát. Az állam­igaz­ga­tá­si szer­vek részé­re készült mód­szer­ta­ni útmu­ta­tók segít­sé­get nyúj­ta­nak a korrupció-megelőzési hely­ze­tek fel­mé­ré­sé­hez, a kor­rup­ció­el­le­nes kont­rol­lok kiépí­té­sé­hez, illet­ve támo­ga­tás­ként szol­gál­nak a kont­rol­lok műkö­dé­sé­nek ellen­őr­zé­sét végző szer­ve­ze­tek számára.

Az ügyintéző-ügyfél kap­cso­lat­ban rejlő kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok csök­ken­té­sét szol­gál­ta az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zés tovább­fej­lesz­té­se. Ha a tech­ni­kai meg­ol­dás meg­szün­te­ti az ügyfél-ügyintéző kap­cso­la­tot, akkor lehe­tet­len­né válik a kor­rup­ció. A Digi­tá­lis Nem­zet Fej­lesz­té­si Prog­ram „Digi­tá­lis Állam” pil­lé­ré­nek meg­va­ló­sí­tá­sa érde­ké­ben a Kor­mány meg­te­rem­tet­te az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zés sza­bá­lya­it, amely magá­ban fog­lal­ja a ható­sá­gi, bíró­sá­gi és sza­bály­sér­té­si, vala­mint az álla­mi szer­vek által lefoly­ta­tott egyéb eljá­rá­sok tekin­te­té­ben az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zés keret-szabályrendszerét.

A Prog­ram az üzle­ti élet tisz­ta­sá­gát is elő­se­gí­tet­te. A beve­ze­tett online-pénztárgépek rend­sze­ré­vel a Nem­ze­ti Adó­hi­va­tal köz­vet­len és azon­na­li infor­má­ci­ó­hoz jut a cég tevé­keny­sé­gé­re, bevé­te­le­i­re vonat­ko­zó­an, és az elem­zett, össze­ve­tett infor­má­ci­ók alap­ján sok­kal haté­ko­nyab­bá vál­tak az ellen­őr­zé­sek. A gaz­da­ság kife­hé­rí­té­sét szol­gá­ló továb­bi ren­del­ke­zé­sek között kiemelt sze­re­pet tölt be az Elekt­ro­ni­kus Köz­úti Áru­for­ga­lom Ellen­őr­ző Rend­szer, amely­nek célja az áruk valós útjá­nak nyo­mon köve­té­se, az áru­be­szer­zé­sek, érté­ke­sí­té­sek során kelet­ke­ző köz­ter­hek meg­fi­ze­té­sé­nek biz­to­sí­tá­sa, vala­mint az, hogy Magyar­or­szá­gon ne kerül­hes­sen for­ga­lom­ba olyan áru, amely elő­ze­te­sen nem volt beje­lent­ve az adóhatósághoz.

Az okta­tás és kép­zés terü­le­te nél­kü­löz­he­tet­len eleme a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét célzó intéz­ke­dés­cso­ma­gok­nak. Meg­va­ló­sult a köz­szfé­rát érin­tő kép­zé­si rend­sze­rek­ben az anti­kor­rup­ció, korrupció-megelőzés és hiva­tás­eti­ka témá­jú kép­zé­sek továbbfejlesztése.

A Prog­ram kiemelt célja volt a tár­sa­da­lom tag­ja­i­nak a kor­rup­ci­ós jelen­sé­gek­kel kap­cso­la­tos isme­re­te­i­nek és tuda­tos­sá­gá­nak növe­lé­se. A kor­rup­ció nem szük­ség­sze­rű része a min­den­na­pok­nak, az azzal szem­be­ni fel­lé­pés a tár­sa­dal­mi össze­fo­gás mel­lett egyé­ni fele­lős­ség kér­dé­se is, ezt hang­sú­lyoz­ta a közös­sé­gi médi­u­mok haté­kony fel­hasz­ná­lá­sá­val meg­va­ló­sí­tott tár­sa­dal­mi tájé­koz­ta­tó kampány.

Ered­mé­nyes­nek bizo­nyul­tak a rend­vé­de­lem terü­le­tén tett intéz­ke­dé­sek: az ismert­té vált kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek szá­má­nak növe­ke­dé­sé­vel folya­ma­to­san csök­ken a láten­cia, ami a köz­bi­za­lom erő­sö­dé­sé­hez vezet.

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um elő­ké­szí­tet­te a 2020-2022 közöt­ti idő­szak­ra szóló közép­tá­vú Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gi­át, amely­nek kiemelt cél­jai a kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­ség bőví­té­se, az integ­ri­tá­si tuda­tos­ság folya­ma­tos erő­sí­té­se és az ügy­in­té­zé­si folya­ma­tok­ban rejlő koc­ká­za­tok továb­bi mérséklése.

Az elő­ké­szí­tés során tovább­ra is nagy hang­súlyt kap az állam­igaz­ga­tá­si szer­vek együtt­mű­kö­dé­se, integ­ri­tá­si, biz­ton­sá­gi, adat­vé­del­mi, beszer­zé­si tuda­tos­sá­got fej­lesz­tő tevé­keny­sé­ge­ik összehangolása.

• Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék rész­le­tes sajtónyilatkozata

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék ellen­őr­zé­se­i­vel, elem­zé­se­i­vel és szé­les­kö­rű tanács­adó, tudás­meg­osz­tó tevé­keny­sé­gé­vel 2019-ben is hoz­zá­já­rult a meg­elő­zé­sen ala­pu­ló kor­rup­ció elle­ni cél­ki­tű­zé­sek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz. Magyar­or­szá­gon mára kiépül­tek a kor­rup­ci­ós hely­ze­tek meg­elő­zé­sét biz­to­sí­tó rend­sze­rek, az elmúlt évek­ben meg­erő­sö­dött a köz­szfé­ra integ­ri­tá­sa. Hazánk gaz­da­sá­gi ered­mé­nyei, a magyar gaz­da­ság dina­mi­kus növe­ke­dé­se, illet­ve fenn­tart­ha­tó kife­hé­re­dé­se alá­tá­maszt­ják a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés eredményességét.

• Az Ország­gyű­lés bízta meg a szám­ve­vő­szé­ket a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés erősítésével

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szé­ket 2008-ban az Ország­gyű­lés bízta meg azzal, hogy for­dít­son kiemelt figyel­met a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés­re. Az ÁSZ erre ala­poz­va, a hol­land szám­ve­vő­szék min­tá­ját ala­pul véve, 2009-ben – tehát tíz évvel ezelőtt – indí­tot­ta el Integ­ri­tás Pro­jekt­jét, amely ma már szá­mos kez­de­mé­nye­zést fog­lal magá­ba. Az integ­ri­tás, vagy eti­kus magatartás/működés az OECD állás­fog­la­lá­sa sze­rint a jól irá­nyí­tott állam egyik sarok­kö­ve, amely elő­se­gí­ti az állam­ba vetett biza­lom fenn­tar­tá­sát és a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét. Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék ezért egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tá­nak tekin­ti az integ­ri­tás­szem­lé­let kiala­kí­tá­sát és elter­jesz­té­sét. Az ennek érde­ké­ben kidol­go­zott „magyar modellt” ma már szá­mos nem­zet­kö­zi szer­ve­zet és kül­föl­di társ­in­téz­mény tekin­ti irány­adó fej­lesz­tés­nek a kor­rup­ció elle­ni küzdelemben.

• A magyar köz­szfé­rá­ban elter­jedt a kor­rup­ci­ós veszé­lyek ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó integritásszemlélet

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék Integ­ri­tás Pro­jekt­jé­nek kere­té­ben 2011 óta min­den évben elvég­zi a köz­szfé­ra intéz­mé­nye­i­nek kor­rup­ci­ós veszé­lyez­te­tett­sé­gét, vala­mint a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok keze­lé­sé­re szol­gá­ló kont­rol­lok kiépí­tett­sé­gét érté­ke­lő integ­ri­tás fel­mé­rést. A 2019-es – sor­rend­ben kilen­ce­dik – kér­dő­íves kuta­tás­hoz – ame­lyet az ÁSZ a Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem­mel (NKE) együtt­mű­köd­ve végez el – min­den koráb­bi­nál több, mint­egy 4200 köz­pénz­ből műkö­dő, köz­va­gyon keze­lő szer­ve­zet csat­la­ko­zott. Mind­ez azt bizo­nyít­ja, hogy a magyar köz­szfé­ra szer­ve­ze­tei elkö­te­le­zet­tek a meg­elő­zé­sen ala­pu­ló kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés esz­kö­ze­i­nek szer­ve­ze­ti szin­tű alkal­ma­zá­sá­ban. A 2019-es fel­mé­rés ered­mé­nye­it az ÁSZ 2020 első felé­ben hozza nyilvánosságra.

• Kor­rup­ci­ós veszé­lyek az egész­ség­ügy­ben és a pár­tok gazdálkodásában

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék nem­csak elem­zi és érté­ke­li, hanem ellen­őr­zi is a kor­rup­ci­ós veszé­lyek ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó integ­ri­tás­kont­rol­lok kiala­kí­tá­sát és működ­te­té­sét az egyes szer­ve­ze­tek­nél. 2019-ben az ÁSZ mint­egy 240 ellen­őr­zé­sé­ben több mint 1000 ellen­őr­zött szer­ve­zet­nél végez­te el a kor­rup­ció elle­ni védett­ség ellen­őr­zé­sét, javas­la­ta­i­val pedig hoz­zá­já­rult a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok csök­ken­té­sé­hez.  Az elem­zé­sek és ellen­őr­zé­sek alap­ján kiemelt figyel­met érde­mel az egész­ség­ügy terü­le­te. Az egész­ség­ügy­ben meg­lé­vő ere­den­dő koc­ká­za­tok, vala­mint a beazo­no­sí­tott kor­rup­ci­ós veszé­lyek, illet­ve az egész­ség­ügyi gaz­dál­ko­dó szer­ve­ze­tek (kór­há­zak, szak­ren­de­lők, irá­nyí­tó­szer­vek) ellen­őr­zé­se során fel­tárt vissza­té­rő sza­bály­ta­lan­sá­gok és hiá­nyos­sá­gok azt mutat­ják, hogy az egész­ség­ügy­ben kiemel­ten maga­sak a kor­rup­ci­ós veszé­lyek. A „vész­hely­ze­ti” beteg­el­lá­tás 2019 júni­u­sá­ban lezárt szám­ve­vő­szé­ki ellen­őr­zé­se is a sza­bá­lyo­zott­ság és átlát­ha­tó­ság hiá­nyá­ra, illet­ve az ezek­ből követ­ke­ző kor­rup­ci­ós veszé­lyek­re vilá­gí­tott rá.

Másik terü­let – az ország kor­rup­ci­ós meg­íté­lé­sét erő­tel­je­sen befo­lyá­so­ló – pár­tok gaz­dál­ko­dá­sa. Alap­ve­tő jog­ál­la­mi érdek és a köz­pén­ze­ket érin­tő kor­rup­ció elle­ni védett­ség érde­ke, hogy a döntő mér­ték­ből köz­pén­zek­ből gaz­dál­ko­dó pár­tok sza­bály­sze­rű­en, elszá­mol­tat­ha­tó­an és átlát­ha­tó­an gaz­dál­kod­ja­nak az adó­fi­ze­tők­től és a támo­ga­tó­ik­tól kapott pén­zek­kel. Amennyi­ben egy párt til­tott támo­ga­tást fogad el – vagy nem biz­to­sít­ja a köz­pén­zek­kel való, tör­vé­nyi elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő elszá­mol­ta­tá­sát – akkor nem biz­to­sí­tott az átlát­ha­tó gaz­dál­ko­dá­sa, ami komoly kor­rup­ci­ós veszé­lye­ket is felvet.

• A gaz­da­ság ered­mé­nyei bizo­nyít­ják: rend­szer­szin­tű lépé­sek tör­tén­nek a kor­rup­ció vissza­szo­rí­tá­sa érdekében

Szak­mai kon­szen­zus van abban, hogy a kor­rup­ció a gaz­da­sá­gi növe­ke­dés és a fej­lő­dés egyik leg­főbb gátja. A kor­rup­ci­ó­val ter­helt orszá­gok­ban álta­lá­ban las­sul a gaz­da­sá­gi növe­ke­dés, csök­ken a ter­me­lé­keny­ség, vissza­es­nek a beru­há­zá­sok, sérül a ver­seny és tár­sa­dal­mi krí­zis ala­kul ki. A magyar gaz­da­ság elmúlt évek­ben meg­va­ló­sí­tott ered­mé­nyei ezzel hom­lok­egye­nest ellen­té­te­sek. Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék költ­ség­ve­té­si és mak­ro­gaz­da­sá­gi elem­zé­sei azt mutat­ják, sta­bil és euró­pai uniós, vala­mint régi­ós szin­ten is kiemel­ke­dő – 5% felet­ti – Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi növekedése.

A kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés leg­lát­vá­nyo­sabb ered­mé­nye a magyar gaz­da­ság kiemel­ke­dő mér­té­kű fehé­re­dé­se. Az úgy­ne­ve­zett áfa-rés – ami a kive­tett áfa és való­ban a költ­ség­ve­tés­be beér­ke­ző álta­lá­nos for­gal­mi adó közöt­ti különb­sé­get jelen­ti – a 2013-as mint­egy 23%-ról 2018-ra 9%-ra csök­kent az Euró­pai Sta­tisz­ti­kai Hiva­tal érté­ke­lé­se sze­rint. Ez az arány jobb, mint az euró­pai uniós átlag és meg­kö­ze­lí­tet­te, gya­kor­la­ti­lag el is érte Auszt­ria szint­jét. Ez nem­csak azt jelen­ti, hogy a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés­nek növe­ked­nek a bevé­te­lei. Az „áfa-fehéredés”, vagy­is a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés kiszá­mít­ha­tó, igaz­sá­gos viszo­nyo­kat teremt, tisz­tít­ja a piaci folya­ma­to­kat, javít­ja az adó­fi­ze­té­si haj­lan­dó­sá­got, és – ami talán a leg­fon­to­sabb – egy­faj­ta tár­sa­dal­mi szem­lé­let­vál­tást is jelez.

• A digi­ta­li­zá­ció a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés fon­tos eszköze

A digi­ta­li­zá­ció a magyar köz­szfé­ra leg­je­len­tő­sebb kihí­vá­sa, ami egy­ben a meg­elő­zé­sen ala­pu­ló kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés haté­kony esz­kö­ze is. Az adó- és ható­sá­gi ügy­in­té­zés digi­ta­li­zá­lá­sa, illet­ve a kor­mány­hi­va­ta­li ügyek „egy­ab­la­kos­sá” téte­le, vala­mint digi­tá­lis plat­for­mok­ra való tere­lé­se nem­csak gyor­sít­ja, egy­sze­rű­sí­ti az egyes ügyek inté­zé­sét, hanem mini­ma­li­zál­ja a vissza­élés­re, kor­rup­ci­ó­ra lehe­tő­sé­get adó hely­ze­te­ket. Éppen ezért van nagy jelen­tő­sé­ge a digi­ta­li­zá­ció tér­nye­ré­sé­nek, a digi­tá­lis ügy­in­té­zés kiter­jesz­té­sé­nek újabb és újabb terü­le­tek­re. Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék a 2018-as tevé­keny­sé­gét össze­fog­la­ló tájé­koz­ta­tó­ban fel­ve­tet­te a kész­pénz­hasz­ná­lat tel­jes fel­szá­mo­lá­sát a köz­szfé­rá­ban az integ­ri­tás növe­lé­se, vala­mint a kor­rup­ció koc­ká­za­tá­nak csök­ken­té­se érde­ké­ben. Mind­ez a bürok­rá­cia, az admi­niszt­rá­ció csök­ken­té­sét, illet­ve a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok továb­bi mér­sék­lé­sét ered­mé­nyez­he­ti. Az ÁSZ oda kíván állni a magyar állam digi­tá­lis átál­lá­sá­nak élére, az Ország­gyű­lés a 2019. novem­ber 19-én elfo­ga­dott hatá­ro­za­tá­ban meg is erő­sí­tet­te az ÁSZ ez irá­nyú törekvéseit.

• Nem meg­bíz­ha­tó­ak a kor­rup­ci­ó­ra vonat­ko­zó nem­zet­kö­zi méré­si módszerek

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék köz­pénz­ügyi szak­fo­lyó­ira­ta, a Pénz­ügyi Szem­le 2019./3. száma a külön­bö­ző nem­zet­kö­zi méré­si mód­sze­re­ket tudo­má­nyos meg­bíz­ha­tó­sá­gá­nak érté­ke­lé­sét helyez­te a fóku­szá­ba. A nem­zet­kö­zi­leg is elis­mert, magyar-angol nyel­vű tudo­má­nyos lap­ban pub­li­kált tanul­mány­ból egy­ér­tel­mű­en kide­rül, hogy a nem­zet­kö­zi kor­rup­ci­ós rang­so­rok – külö­nös tekin­tet­tel a Tran­spa­rency Inter­na­ti­o­nal Cor­rupt­ion Per­cept­ion Inde­xé­re – nem felel­nek meg a méré­sek­kel szem­ben támasz­tott tudo­má­nyos stan­dar­dok­nak, így nem alkal­ma­sak az egyes orszá­gok össze­ha­son­lí­tá­sá­ra, tudo­má­nyos követ­kez­te­té­sek levo­ná­sá­ra, illet­ve a köz­po­li­ti­kai dön­té­sek meg­ala­po­zá­sá­ra sem. Ebből kiin­dul­va az Álla­mi Szám­ve­vő­szék olyan objek­tív méré­si mód­szer­tan kidol­go­zá­sát szor­gal­maz­za, amely alkal­mas az egyes orszá­gok – így Magyar­or­szág – kor­rup­ci­ós hely­ze­té­nek fel­mé­ré­sé­re és valós követ­kez­te­té­sek levo­ná­sá­ra és a javí­tá­sok megalapozására.

• Ered­mé­nyes a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés a magyar közszférában

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék tapasz­ta­la­tai sze­rint Magyar­or­szá­gon cél­zott és össze­han­golt lépé­sek tör­tén­nek a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés terü­le­tén, a magyar köz­szfé­rá­ban elter­jedt az integ­ri­tás­el­vű műkö­dés szem­lé­le­te, a magyar gaz­da­ság ered­mé­nyei pedig a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gét bizonyítják.

• A Kúria rész­le­tes sajtónyilatkozata

A kor­rup­ció elke­rü­lé­sé­nek és az integ­ri­tás meg­őr­zé­sé­nek leg­fon­to­sabb garan­ci­á­ja a bírói füg­get­len­ség. Magyar­or­szá­gon 150 évvel ezelőtt fogad­ták el a bírói hata­lom gya­kor­lá­sá­ról szóló 1869. évi IV. tör­vény­cik­ket, amely dek­la­rál­ta, hogy a bíró csak a tör­vény­nek és saját lel­ki­is­me­re­té­nek van alá­ren­del­ve. Magyar­or­szág Alap­tör­vé­nye is rög­zí­ti a bírói füg­get­len­ség garan­ci­á­lis ele­me­it: a bírák csak a tör­vény­nek van­nak alá­ren­del­ve, ítél­ke­zé­si tevé­keny­sé­gük­ben pedig nem uta­sít­ha­tók.

A Kúria mint Magyar­or­szág leg­főbb bírói szer­ve­ként végső fokon dönt egye­di ügyek­ben, emel­lett biz­to­sít­ja a bíró­sá­gok jog­al­kal­ma­zá­sá­nak egy­sé­gét, irány­mu­ta­tást adva a jog­ese­tek elbírálásához.

A Kúria min­den évben szá­mos, a kor­rup­ció köz­na­pi érte­lem­ben vett fogal­má­ba sorol­ha­tó bűn­cse­lek­mény kap­csán indult bün­te­tő­el­já­rás­ban hoz íté­le­tet. 2019-ben is több ilyen ügy került a leg­főbb bírói fórum elé, illet­ve a Bün­te­tő Kol­lé­gi­um egy a bíró­sá­gok­ra köte­le­ző jog­egy­sé­gi hatá­ro­za­tot is hozott:

• A Kúria Bün­te­tő Jog­egy­sé­gi Taná­csa 2019. május 6. nap­ján meg­tar­tott ülé­sén jog­egy­sé­gi hatá­ro­za­tot hozott, amely rög­zí­ti: „A gaz­da­sá­gi tár­sa­ság vagyon­ke­ze­lő­je a tár­sa­ság­ban meg­lé­vő tulaj­do­no­si hely­ze­té­től füg­get­le­nül a tár­sa­ság sérel­mé­re meg­va­ló­su­ló hűt­len keze­lés elkö­ve­tő­je lehet.” (BJE 1/2019.)
• A III.1310/2018/22-es számú ügy­ben Buda­pest egyik kerü­le­ti önkor­mány­za­ta az önkor­mány­zat tulaj­do­ná­ban álló műemlék-ingatlan jóval a piaci áron aluli érté­ke­sí­té­sé­ről dön­tött. A képviselő-testület úgy hatá­ro­zott, hogy a ver­seny­tár­gya­lás tar­tá­sá­tól elte­kint. A Kúria az összes ter­helt cse­lek­mé­nyét jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó hűt­len keze­lés bűn­tet­té­nek minő­sí­tet­te, és elvi éllel rög­zí­tet­te, hogy az önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő gaz­dál­ko­dás során kifej­tett kép­vi­se­lői tevé­keny­sé­ge meg­ala­poz­hat­ja a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség vizs­gá­la­tát, ha leadott sza­va­za­tá­val olyan dön­tés meg­ho­za­ta­lá­hoz járul hozzá, amely vala­mely bűn­cse­lek­mény tör­vé­nyi tény­ál­lá­sá­nak ismér­ve­it való­sít­ja meg.
• A I.14/2019/18-es számú (ún. Vizoviczky-ügy) ügy­ben a Kúria hely­ben­hagy­ta a jog­erős dön­tést, amely meg­ál­la­pí­tot­ta a ter­hel­tek bűnös­sé­gét bűn­se­géd­ként, foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­ben és bűn­se­géd­ként, foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett magánokirat-hamisítás vét­sé­gé­ben. Kimond­ta, hogy a ter­hel­tek bűn­szer­ve­zet­ben követ­ték el a bűncselekményt.
• Egy friss kúri­ai dön­tés­ben (I.746/2019. az MVM koráb­bi veze­tő­i­nek bün­te­tő­ügye) az I. rendű ter­hel­tet – aki társ­tet­tes­ként, foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett hűt­len keze­lést és sik­kasz­tást köve­tett el – letöl­ten­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel súj­tot­ta és 2.000.000 forint pénz­bün­te­tés­re is ítélte.

A fenti jog­ese­tek is mutat­ják, hogy a Kúria kellő szi­gor­ral érvé­nye­sí­ti az állam bün­te­tő­igé­nyét, a tár­sa­da­lom rend és átlát­ha­tó­ság irán­ti elvá­rá­sa­it, a bün­te­tő igaz­ság­szol­gál­ta­tás pedig a sér­tet­tek mel­lett áll.

Az ítél­ke­ző és a jog­egy­sé­gi fel­ada­tok ellá­tá­sa mel­lett Kúria 2019-ben is szá­mos olyan intéz­ke­dést tett, amely emeli a kor­rup­ció­men­tes szer­ve­ze­ti kul­tú­ra szín­vo­na­lát.

A Kúria idén meg­újí­tot­ta a közép­tá­vú intéz­mé­nyi stra­té­gi­á­ját, amely­ben tovább­ra is kiemelt helyen sze­re­pel­nek az átlát­ha­tó­ság, a haté­kony­ság alap­ér­té­kei és a bírói hiva­tás­rend által elfo­ga­dott erköl­csi érté­kek. A terv­do­ku­men­tum értel­mé­ben a Kúria elkö­te­le­zett a kor­rup­ci­ó­nak ellen­ál­ló szer­ve­ze­ti kul­tú­ra fenn­tar­tá­sa és az integ­ri­tás­szem­lé­let meg­erő­sí­té­se mellett.

Az utób­bi évek egyik kihí­vá­sá­nak a sze­mé­lyes ada­toknak az euró­pai uniós adat­vé­del­mi ren­de­let (köz­is­mer­tebb nevén a GDPR) ren­del­ke­zé­se­i­nek meg­fe­le­lő védel­me bizo­nyult. A Kúria min­den éssze­rű lépést meg­tett annak érde­ké­ben, hogy a ter­mé­sze­tes sze­mé­lyek külön­le­ges és sze­mé­lyes ada­ta­i­kat biz­ton­ság­ban tud­has­sák. A bíró­sá­gon GDPR meg­fe­le­lést támo­ga­tó mun­ka­cso­port műkö­dik, adat­vé­del­mi fele­lős dol­go­zik, rész­le­tes adat­ke­ze­lé­si sza­bály­zat szü­le­tett, a mun­ka­tár­sak pedig adat­vé­del­mi okta­tás­ban része­sül­nek. Az adat­vé­de­lem szo­ro­san össze­függ az infor­ma­ti­kai rend­sze­rek biz­ton­sá­gá­val. Az elmúlt egy évben a Kúria e téren is intéz­ke­dé­se­ket tett.

Mind­ezen túl:

• mód­szer­ta­ni útmu­ta­tó készült az integ­ri­tá­si és kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok fel­mé­ré­sé­hez, vala­mint a kor­rup­ció­meg­elő­zé­si intéz­ke­dé­si terv és az integ­ri­tás­je­len­tés elkészítéséhez;
• az Álla­mi Szám­ve­vő­szék által útjá­ra indí­tott Integ­ri­tá­si Fel­mé­rés kér­dő­ívét a Kúria min­den évben kitölti;
• a Kúri­án sza­bály­zat szü­le­tett az egyé­ni és a szer­ve­ze­ti integ­ri­tás meg­őr­zé­se céljából,
• a Kúri­án évek óta, fél­éves rend­sze­res­ség­gel koc­ká­zat­ke­ze­lé­si mun­ka­cso­port ülé­se­zik a bíró­sá­gi műkö­dés során jelent­ke­ző koc­ká­za­tok tel­jes körű szám­ba­vé­te­le, integ­rált keze­lé­se és haté­kony meg­ol­dá­si javas­la­tok kidol­go­zá­sa érdekében.

A Kúria kiemelt fon­tos­sá­got tulaj­do­nít annak, hogy belső sza­bály­za­tai vala­mennyi mun­ka­fo­lya­ma­tot lefed­je­nek, s hogy e sza­bály­za­to­kat időről-időre, a jog­sza­bá­lyi vál­to­zá­sok­nak meg­fe­le­lő­en módo­sít­sa, illet­ve meg­újít­sa. 2019-ben módo­sult a Szer­ve­ze­ti és Műkö­dé­si Sza­bály­zat, a Szer­ve­ze­ti és Ügy­el­osz­tá­si Rend, meg­újult töb­bek között a mun­ka­vé­del­mi sza­bály­zat, a beszer­zé­sek és szer­ző­dés­kö­té­sek rend­jé­ről szóló sza­bály­zat. Meg­újul­tak a gaz­dál­ko­dást érin­tő sza­bály­za­tok is.

A Kúria hang­sú­lyoz­za, hogy a meg­fe­le­lő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet és az infor­má­ció­tech­no­ló­gi­ai hát­tér biz­to­sí­tá­sa mel­lett a kiszá­mít­ha­tó, hosszú távon ter­vez­he­tő élet­pá­lya biz­to­sí­tá­sa is fon­tos fel­té­te­le az integ­ri­tást érin­tő – igen sok eset­ben embe­ri ténye­ző­re vissza­ve­zet­he­tő – inci­den­sek elke­rü­lé­sé­nek.

•  Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal rész­le­tes sajtónyilatkozata

Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal fenn­ál­lá­sa óta elkö­te­le­zett az integ­ri­tás erő­sí­té­se iránt, nagy hang­súly fek­tet a bíró­sá­gok integ­ri­tá­sát biz­to­sí­tó szer­ve­ze­ti és műkö­dé­si rend kiala­kí­tá­sá­ra. Kiemelt fel­ada­tá­nak tekin­ti az ítél­ke­zé­si és igaz­ga­tá­si munka átlát­ha­tó­sá­gá­nak, utób­bi kiszá­mít­ha­tó­sá­gá­nak és ellen­őr­zött­sé­gé­nek megvalósítását.

Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal egye­bek mel­lett integ­ri­tá­si tár­gyú együtt­mű­kö­dé­sek­kel, a bírák, igaz­ság­ügyi alkal­ma­zot­tak integ­ri­tás­tu­da­tos­sá­gát erő­sí­tő kép­zé­sek­kel, jógya­kor­la­tok meg­osz­tá­sá­val, az eset­le­ge­sen fel­me­rü­lő koc­ká­za­tok keze­lé­si lehe­tő­sé­gé­nek fel­tá­rá­sá­val, vala­mint integ­ri­tá­si tár­gyú belső sza­bá­lyo­zók meg­al­ko­tá­sá­val is támo­gat­ja a szer­ve­zet külső és belső biztonságát.

Az integ­ri­tást sértő maga­tar­tá­sok­kal kap­cso­la­tos egy­sé­ges fel­lé­pést az integ­ri­tá­si sza­bály­zat­ról szóló OBH uta­sí­tás biz­to­sít­ja, a bíró­sá­go­kon kije­lölt integ­ri­tás­fe­le­lős fogad­ja a bíró­sá­gi szer­ve­zet integ­ri­tá­sát érin­tő bejelentéseket.

Az OBH 2012 óta Bíró­sá­gi Integ­ri­tás Mun­ka­cso­por­tot működ­tet, mely­nek tag­jai az idei évben is ele­mez­ték, érté­kel­ték a bíró­sá­gok integ­ri­tá­si tár­gyú beje­len­té­se­it és szük­ség ese­tén javas­la­tot tet­tek az integ­ri­tást érin­tő meg­ol­dá­sok­ra. A Mun­ka­cso­port részt vett a Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Prog­ram össze­ál­lí­tá­sá­ban, javas­la­to­kat fogal­maz­va meg töb­bek között a kész­pénz­fi­ze­tés kor­lá­to­zá­sá­nak lehet­sé­ges módo­za­ta­i­ról. Kieme­len­dő, hogy 2019. már­ci­us 4 óta műkö­dik az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal által kifej­lesz­tett önál­ló Bíró­sá­gi Fize­té­si Por­tál, mely­nek célja a bíró­sá­gi eljá­rá­sok­hoz kap­cso­ló­dó elekt­ro­ni­kus fize­té­si meg­ol­dá­sok szé­le­sebb körű biz­to­sí­tá­sa, vala­mint a befi­ze­té­sek ellen­őr­zé­sé­nek megkönnyítése.

Az OBH kép­zé­sek szer­ve­zé­sé­vel is támo­gat­ja az integ­ri­tás­sal kap­cso­la­tos dol­go­zói tuda­tos­ság erő­sí­té­sét. Az Alkot­mány­vé­del­mi Hiva­tal mun­ka­tár­sa­i­nak köz­re­mű­kö­dé­sé­vel rend­sze­re­sen szer­vez Aware­nes kép­zést az infor­ma­ti­kai biz­ton­sá­gi és a kap­cso­la­ti biz­ton­sá­gi kér­dé­se­ket ille­tő­en. 2019-ben az infor­ma­ti­kai esz­kö­zök biz­ton­sá­gos hasz­ná­la­tá­ról és a kiber­vé­de­lem fizi­kai hát­te­ré­nek biz­to­sí­tá­sá­ról kiber­biz­ton­sá­gi kép­zés útján gon­dos­ko­dott. Az Euró­pai Álta­lá­nos Adat­vé­del­mi Ren­de­let (GDPR) sza­bá­lyai mara­dék­ta­lan érvé­nye­sü­lé­se érde­ké­ben folya­ma­to­san figye­lem­mel kísé­ri a GDPR-t és az ahhoz kap­cso­ló­dó magyar sza­bá­lyo­zást is, ekként is biz­to­sít­va a ren­de­let haté­kony alkalmazását.

Az OBH, az íté­lő­táb­lák és a tör­vény­szé­kek a koráb­bi évek­hez hason­ló­an 2019. őszén is részt vet­tek az Álla­mi Szám­ve­vő­szék intéz­mény­cso­por­to­kén­ti integ­ri­tás fel­mé­ré­sé­ben. A fel­mé­rés ered­mé­nye­i­ről készí­tett leg­fris­sebb össze­fog­la­ló ugyan még nem áll ren­del­ke­zés­re, azon­ban az előző évek ada­tai azt iga­zol­ják, hogy az igaz­ság­szol­gál­ta­tás­ban dol­go­zók integ­ri­tás­tu­da­tos­sá­ga kima­gas­ló, az integ­ri­tás­kul­tú­ra magas szin­ten elter­jedt a szervezetben.

A koráb­bi évek gya­kor­la­tá­hoz hason­ló­an a bírák 2019-ben is kitöl­töt­ték az integ­ri­tá­si kér­dő­ívet, amely a bíró­sá­gi szer­ve­zet integ­ri­tá­sát érin­tő folya­ma­tok, körül­mé­nyek meg­is­me­ré­sét céloz­ta. A kér­dé­sek­re adott vála­szok azt iga­zol­ják, hogy a bírák fel­is­me­rik és tuda­to­san kerü­lik az integ­ri­tást veszé­lyez­te­tő hely­ze­te­ket, füg­get­le­nül és befo­lyás­men­te­sen ítél­kez­nek. Össze­ha­son­lít­va a koráb­bi évek integ­ri­tás­fel­mé­rés­nek ered­mé­nye­it meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a bírák integ­ri­tás­sal kap­cso­la­tos tuda­tos­sá­ga évről évre erő­sö­dik, az ítél­ke­zés­ben a tör­vé­nyes­ség, a pár­tat­lan­ság, a tisz­tes­ség és a diszkrimináció-mentesség, mint alap­ve­tő érté­kek mara­dék­ta­la­nul érvényesülnek.

• A Leg­főbb Ügyész­ség rész­le­tes sajtónyilatkozata

Az ügyész­ség a kor­rup­ci­ó­val szem­be­ni fel­lé­pést, illet­ve a szer­ve­ze­ti és sze­mé­lyi integ­ri­tá­sá­nak fej­lesz­té­sét kiemelt fon­tos­sá­gú terü­let­ként kezeli.

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben ját­szott sze­re­pe az új Be. hatály­ba lépé­sé­vel még hang­sú­lyo­sab­bá vált, hiszen a hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sa kizá­ró­la­gos ügyész­sé­gi hatás­kör­be került. A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek fel­de­rí­té­sé­nek spe­ci­á­lis jel­le­gé­re figye­lem­mel, a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség külön­bö­ző nyo­mo­zó ható­sá­gok­kal, fel­de­rí­tő szer­vek­kel és a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat­tal való haté­kony együtt­mű­kö­dé­se elen­ged­he­tet­len. A fel­je­len­tés meg­té­te­le előt­ti tit­kos infor­má­ció­gyűj­tést és az új Be. hatály­ba lépé­sé­től elő­ké­szí­tő eljá­rá­so­kat foly­ta­tó Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat tevé­keny­sé­gé­nek ered­mé­nye szá­mos ügy­ben ala­poz­ta meg a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség sike­res eljárását.

A Leg­főbb Ügyész­ség külö­nös figyel­met for­dí­tott az ún. meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­la­tok alap­ján kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek miatt indult eljá­rá­sok­ban a bizo­nyí­tás tör­vé­nyes­sé­gé­re, amit komp­lex vizs­gá­lat kere­té­ben vég­zett el.  Ez az ügyész­sé­gi jog­al­kal­ma­zói gya­kor­lat elem­zé­sét, a vissza­té­rő jog­al­kal­ma­zá­si hibák kiszű­ré­sét, továb­bá a meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­lat­tal össze­füg­gő eljá­rá­si kér­dé­sek orszá­go­san egy­sé­ges és helyes meg­íté­lé­sé­nek biz­to­sí­tá­sát célozta.

A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés kap­csán a magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban értékelték.

Az OLAF 2018-as éves jelen­té­se sze­rint, a magyar ügyész­ség az uniós átla­got (36%) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 45 %-ában emelt vádat 2012 és 2018 között.

Az OLAF magyar ügyész­ség­hez eljut­ta­tott igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak a száma folya­ma­to­san csök­kent az elmúlt évek­ben. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 aján­lás érke­zett, 2017-ben már csak 6 aján­lás, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem.

Az OLAF egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyomozás.

Az OLAF mel­lett ugyan­csak figye­lem­re méltó az EUROJUST előtt meg­nyi­tott magyar ügyek szá­má­nak folya­ma­tos növe­ke­dé­se. A magyar ügyész­ség tovább­ra is az Euró­pai Unió igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dé­sé­nek kife­je­zet­ten aktív részt­ve­vői közé tar­to­zik, Magyar­or­szág tavaly kez­de­mé­nye­ző tag­ál­lam­ként 117 konk­rét bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán regiszt­rált ügy­nek, míg meg­ke­re­sett tag­ál­lam­ként 109 ilyen ügy­nek volt a része­se. Hazánk jelen­leg első a tag­ál­la­mok között, a kiemelt bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán tör­té­nő infor­má­ció­át­adás terén.

Az uniós szer­ve­zet és a magyar ügyész­ség ered­mé­nyes mun­ka­kap­cso­la­tot ápol, ügyé­sze­ink egyre több koor­di­ná­ci­ós érte­kez­le­ten vesz­nek részt, és évről-évre emel­ke­dik a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok száma is.

A nyil­vá­nos­ság hite­les tájé­koz­ta­tá­sa érde­ké­ben a kor­rup­ci­ós ügyek­ben tett intéz­ke­dé­se­ink­ről (pl.: letar­tóz­ta­tás indít­vá­nyo­zá­sa, vád­eme­lés, fel­leb­be­zés) csak ebben az évben több, mint 40 saj­tó­köz­le­mény­ben szá­mol­tunk be.

Az ügyész­ség – az Álla­mi Szám­ve­vő­szék­kel foly­ta­tott együtt­mű­kö­dés kere­té­ben – ismé­tel­ten részt vett az ÁSZ orszá­gos integ­ri­tás felmérésében.

Az ügyész­ség saját szer­ve­ze­té­nek integ­ri­tás fel­mé­ré­sét is éves rend­sze­res­ség­gel végzi. A fel­mé­ré­sek ered­mé­nyei lehe­tő­sé­get biz­to­sí­ta­nak az ügyész­ség szá­má­ra, hogy ezál­tal fej­lessze integ­ri­tás­irá­nyí­tá­si rend­sze­rét és meg­ta­lál­ja azo­kat az esz­kö­zö­ket, ame­lyek leg­ha­té­ko­nyab­ban szol­gál­ják az elér­ni kívánt szer­ve­ze­ti célkitűzéseket.

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um­mal évek óta foly­ta­tott közös együtt­mű­kö­dés kere­té­ben ügyész­sé­gi tele­fo­nos vész­hí­vó rend­szer műkö­dik. Ennek köszön­he­tő­en az ügyész­sé­gi épü­le­tek, a sze­mé­lyi állo­mány és az adat­va­gyon a koráb­bi­ak­hoz képest nagyobb véde­lem­ben részesül.

A tele­fo­nos vész­hí­vó rend­szer mel­lett, az ügyész­ség az eltelt idő­szak­ban jelen­tős mér­ték­ben fej­lesz­tet­te a szer­ve­ze­ti egy­sé­gek biz­ton­ság­tech­ni­kai rend­sze­re­it. Ezen rend­sze­rek által biz­to­sí­tott véde­lem a sze­mé­lyi integ­ri­tást is növeli.

A szer­ve­zet belső integ­ri­tá­sá­nak meg­őr­zé­se és fej­lesz­té­se nem­csak az elvég­zen­dő ügyé­szi munka haté­kony­sá­gát növe­li, hanem az eset­le­ge­sen fel­me­rü­lő kor­rup­ci­ós koc­ká­za­to­kat is jelen­tő­sen csök­ken­ti. E célt szem előtt tart­va az ügyész­ség folya­ma­to­san okta­tá­si prog­ra­mo­kat szervez.

• A Magyar Nem­ze­ti Bank rész­le­tes sajtónyilatkozata

A Magyar Nem­ze­ti Bank (MNB) négy éve vesz részt a Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Prog­ram kere­té­ben az álla­mi szer­vek kor­rup­ció­el­le­nes együtt­mű­kö­dé­sé­ben, ezzel is meg­erő­sít­ve elkö­te­le­zett­sé­gét az integritás-alapú szer­ve­ze­ti kul­tú­ra folya­ma­tos fej­lesz­té­se, az érték­ori­en­tált műkö­dés meg­va­ló­sí­tá­sa mel­lett. A jegy­bank tovább­ra is fel­lép a jogi és eti­kai nor­má­kat eset­le­ge­sen meg­sér­tők­kel szem­ben, s olyan meg­elő­ző esz­kö­zö­ket alkal­maz, ame­lyek az integ­ri­tás meg­erő­sí­té­sét és a kor­rup­ció meg­aka­dá­lyo­zá­sát szolgálják.

Az MNB napok­ban pub­li­ká­lan­dó 6 éves fel­ügye­le­ti stra­té­gi­á­já­ban ennek meg­fe­le­lő­en kiemelt érték­ként neve­sí­tet­te az integ­ri­tást, amely az elkö­vet­ke­zen­dő évek fel­adat­el­lá­tá­sá­ban az eddi­gi­nél még hang­sú­lyo­sabb pri­o­ri­tást kap.

Az MNB ható­sá­gi eljá­rá­sa­i­ban 2018-tól áttért az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zés­re, ami növe­li az adat­ke­ze­lés, archi­vá­lás biz­ton­sá­gát, illet­ve az ügy­in­té­zé­si folya­ma­tok nyo­mon követ­he­tő­sé­gét. A jegy­ban­ki tevé­keny­ség abból a szem­pont­ból is átlát­ha­tó, hogy a piaci sze­rep­lők nyil­ván­tar­tá­sát, illet­ve a fel­ügye­le­ti eljá­rá­sok­ban hozott dön­té­se­it és az alkal­ma­zott szank­ci­ó­it is pub­li­kál­ja, a fogyasz­tók szé­le­sebb körét érin­tő kér­dé­sek­ben konk­rét figye­lem­fel­hí­vá­so­kat ad ki.

Az integ­ri­tás, mint téma és annak keze­lé­se az MNB veze­té­sé­nek dön­té­se értel­mé­ben a jegy­ban­kon belül maga­sabb szin­tet nyert az idei évtől. Az MNB meg­ala­kí­tot­ta comp­li­ance szak­te­rü­le­tét, amely önál­ló szer­ve­ze­ti egy­ség­ként (főosz­tály­ként) műkö­dik a szer­ve­ze­ten belül.

Az MNB fel­ügye­le­ti terü­le­tén alap­elv, hogy a mun­ka­fo­lya­ma­tok egyes fázi­sa­it más-más veze­tők irá­nyí­tá­sa alatt dol­go­zó külön ügy­in­té­zők végez­zék, szá­mos veze­tői kont­roll­pont­tal és a dön­té­sek­nél „négy szem” elvé­nek érvé­nye­sí­té­sé­vel. Ennek kere­té­ben már koráb­ban szét­vá­lasz­tot­ták a jogi és fel­ügye­le­ti szer­ve­ze­ti egy­sé­ge­ket. Szin­tén az intéz­mé­nyen belü­li kont­rol­lo­kat erő­sí­ti (s emel­lett per­sze mini­ma­li­zál­ja a humán­koc­ká­za­tot is), hogy az MNB digi­tá­lis adat­elem­zé­sen ala­pu­ló fel­ügye­lé­si mód­szer­tant ala­kí­tott ki.

A szak­ér­tő kol­lé­gák kiemelt figyel­met for­dí­ta­nak az integ­ri­tás­ra és a kor­rup­ció meg­elő­zé­si tuda­tos­ság erő­sí­té­sé­re a szer­ve­ze­ti kul­tú­rá­ban. A kép­zé­se­ken, tré­nin­ge­ken keresz­tül mind az MNB-hez belé­pő új kol­lé­gák, mind pedig már az itt dol­go­zó mun­ka­vál­la­lók is bekap­cso­lód­nak az integ­ri­tás­sal kap­cso­la­tos folya­ma­tok­ba. Az aktív kép­zé­si tevé­keny­ség mel­lett a szer­ve­zet belső sza­bály­rend­sze­ré­nek folya­ma­tos kar­ban­tar­tá­sa és fel­ügye­le­te, vala­mint a kont­roll­ja­i­nak meg­fe­le­lő­sé­gi vizs­gá­la­ta is a szak­te­rü­let fóku­szá­ban van.

A jegy­bank az idei év ele­jén – több nem­ze­ti ható­ság, civil szer­ve­zet és a média egyes kép­vi­se­lő­in túl­me­nő­en – szá­mot adott a hazánk­ba láto­ga­tó, Magyar­or­szá­got vizs­gá­ló Gaz­da­sá­gi Együtt­mű­kö­dé­si és Fej­lesz­té­si Szer­ve­zet (OECD) Vesz­te­ge­tés Elle­ni Mun­ka­cso­port­já­nak a témát érin­tő keret­rend­sze­re­i­ről és tevé­keny­sé­gé­ről. E vizs­gá­lat kap­csán kieme­len­dő, hogy a mun­ka­cso­port nem fogal­ma­zott meg aján­lást, meg­ál­la­pí­tást az MNB-re vonat­ko­zó össze­fog­la­ló jelentésében.

• A Köz­be­szer­zé­sei Ható­ság rész­le­tes sajtónyilatkozata

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2016. novem­ber 17-én csat­la­ko­zott a kor­rup­ció­el­le­nes együtt­mű­kö­dés­hez. A szer­ve­zet elkö­te­le­zett abban, hogy műkö­dé­se átlát­ha­tó, eti­kus és fedd­he­tet­len legyen, ennek meg­fe­le­lő­en célja az integ­ri­tás alapú műkö­dés fenntartása. 

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2019-ben is két oldal­ról erő­sí­tet­te kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gét. Egy­részt szer­ve­ze­ti integ­ri­tá­sá­nak, más­részt a köz­be­szer­zé­sek átlát­ha­tó­sá­gá­nak erő­sí­té­se oldaláról.

 A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság szer­ve­ze­ti integ­ri­tá­sá­nak erő­sí­té­se (belső integritás)

A tava­lyi esz­ten­dő­ben kiépí­tet­tük az integ­ri­tás alap­ja­it (integ­ri­tás­fe­le­lős kije­lö­lé­se, mun­ka­cso­port meg­ala­kí­tá­sa, sza­bály­za­tok felül­vizs­gá­la­ta, érzé­ke­nyí­tő tré­ning szer­ve­zé­se), melyet az idén tovább­fej­lesz­tet­tünk a rend­szer folya­ma­tos moni­to­ring­já­val, és belső kép­zé­sek­kel. Az idei évben új Beszer­zé­si Sza­bály­za­tot készí­tet­tünk azzal a cél­lal, hogy gya­kor­lat­ori­en­tált, a beszer­zé­si mun­kát gör­dü­lé­ke­nyeb­bé tevő sza­bá­lyo­kat ala­kít­sunk ki, vala­mint a beszer­zé­si folya­mat­ban részt­ve­vő szer­ve­ze­ti egy­sé­gek feladat-, és hatás­kö­re­it tel­jes­kö­rű­en elha­tá­rol­juk. Az új sza­bá­lyok sok­kal szi­go­rúb­bak, ezál­tal a beszer­zé­si folya­ma­tok átlát­ha­tó­sá­gát és az integ­ri­tást erősítik.

A köz­be­szer­zé­sek átlát­ha­tó­sá­gá­nak erő­sí­té­se (hatás­kör­ből faka­dó integritás)

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság – össz­hang­ban az Álla­mi Szám­ve­vő­szék törek­vé­se­i­vel –szor­gal­maz­za olyan meg­bíz­ha­tó sta­tisz­ti­kai ada­to­kon ala­pu­ló meg­ala­po­zott méré­si mód­szer­tan alkal­ma­zá­sát, amely valós képet ad egy-egy uniós tag­ál­lam köz­be­szer­zé­si pia­cán tapasz­tal­ha­tó ver­seny­hely­zet­ről. A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság aggá­lyos­nak tart­ja, hogy a tag­ál­la­mok közöt­ti össze­ha­son­lí­tás alap­ját képe­ző TED adat­bá­zis hiá­nyos, és emi­att annak meg­bíz­ha­tó­sá­ga is kifo­gá­sol­ha­tó, mivel a tag­ál­la­mi aján­lat­ké­rők nem min­den eset­ben teszik közzé az eljá­rá­sa­ik ered­mé­nyé­ről szóló tájékoztatóikat.

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság egyik fő fel­ada­ta a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok tör­vé­nyes­sé­gé­nek ellen­őr­zé­se. Amennyi­ben jog­sér­tés gya­nú­ja merül fel, a Köz­be­szer­zé­si Dön­tő­bi­zott­ság bírál­ja el az ügyet, amely nagy hang­súlyt fek­tet arra, hogy olyan ese­tek­ben, ahol súlyos jog­sér­tés való­sul meg, jelen­tős bír­sá­got szab­jon ki. A követ­ke­ze­tes bír­sá­go­lá­si gya­kor­lat­nak van vissza­tar­tó ereje: a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok részt­ve­vői egyre inkább töre­ked­nek a jog­sze­rű eljá­rá­sok lefoly­ta­tá­sá­ra, az előző évek­hez képest az idei évben kisebb arány­ban követ­tek el súlyos jogsértéseket.

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2015. novem­be­re óta, Euró­pá­ban egye­dül­ál­ló módon ható­sá­gi ellen­őr­zés kere­té­ben vizs­gál­ja a meg­kö­tött köz­be­szer­zé­si szer­ző­dé­sek tel­je­sí­té­sét és módo­sí­tá­sát, amely kiemel­ten fon­tos, mivel a köz­be­szer­zé­si jog­sér­té­sek nem csu­pán a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok, hanem a szer­ző­dé­sek tel­je­sí­té­se során is tet­ten érhe­tők. Az ellen­őr­zés kere­té­ben a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság mun­ka­tár­sai akár hely­szí­ni ellen­őr­zés során, szük­ség ese­tén igaz­ság­ügyi szak­ér­tő igény­be­vé­te­lé­vel győ­ződ­het­nek meg a tel­je­sí­tés jog­sze­rű­sé­gé­ről. E tevé­keny­sé­gün­ket jól pél­dáz­za, hogy 2018. decem­be­ré­ben jog­or­vos­la­ti eljá­rá­so­kat kez­de­mé­nyez­tünk a Köz­be­szer­zé­si Dön­tő­bi­zott­ság előtt olyan jelen­tős elő­leg kifi­ze­té­sek miatt, ame­lyek­ben a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők veze­tő tiszt­ség­vi­se­lői és tulaj­do­no­si köre között átfe­dé­sek vol­tak kimu­tat­ha­tók. A Köz­be­szer­zé­si Dön­tő­bi­zott­ság vala­mennyi eset­ben jog­sér­tés elkö­ve­té­sét álla­pí­tot­ta meg, és az aján­lat­ké­rő­ket, vala­mint nyer­tes aján­lat­te­vő­ket mind­össze­sen 249.000.000 Ft bír­ság meg­fi­ze­té­sé­re köte­lez­te, így védve az euró­pai uniós forrásokat.

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság egyik fő célja a ver­seny és az átlát­ha­tó­ság növe­lé­se érde­ké­ben, a nem nyil­vá­no­san, azaz a hir­det­mény nél­kül indu­ló tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok szá­má­nak jelen­tős vissza­szo­rí­tá­sa. A szi­go­rú ellen­őr­zé­si tevé­keny­ség­nek köszön­he­tő­en az előző évek­hez képest szá­mot­te­vő­en csök­kent a nem nyil­vá­nos eljá­rá­sok ará­nya (2014-ben 3626; 2015-ben 3003; 2016-ban 870; 2017-ben 482; 2018-ban  329; 2019. novem­ber végé­ig pedig 247 hir­det­mény nél­kü­li tár­gya­lá­sos eljá­rás került meg­in­dí­tás­ra) volt ezen eljá­rá­sok száma.