Megtérítette az elcsalt adót az ügyvezető

Egyez­sé­get kötött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ség­gel az a megye­be­li gaz­da­sá­gi tár­sa­ság ügy­ve­ze­tő­je, aki a cége nevé­ben az évek alatt 108 mil­lió forint álta­lá­nos for­gal­mi adót tit­kolt el az adó­ha­tó­ság elől, de az eljá­rás alatt ezt tel­jes egé­szé­ben megfizette. 

A vád­irat sze­rint a vád­lott cége nagy mennyi­ség­ben vásá­rolt több éven át kül­föld­ről árut, amit ezt köve­tő­en Magyar­or­szá­gon érté­ke­sí­tett. Az üzlet után a cég­nek jelen­tős össze­gű álta­lá­nos for­gal­mi adót kel­lett volna fizet­nie az adó­ha­tó­ság részé­re, azon­ban a vád­lott ezt elke­rül­te úgy, hogy a beszer­zé­sek­ről fik­tív szám­lá­kat állí­tott be a köny­ve­lé­sé­be. Az évek alatt össze­sen 108 mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott ilyen módon a költ­ség­ve­tés­nek. Ennek egy része már a nyo­mo­zást meg­elő­ző­en, az adó­ha­tó­sá­gi eljá­rás­ban megtérült.

A 2018. júli­us 1. nap­já­tól hatá­lyos új bün­te­tő­el­já­rá­si sza­bá­lyok alap­ján a vád­lott egyez­sé­get kötött az ügyész­ség­gel, mely­nek kere­té­ben beis­me­rő val­lo­mást tett, és vál­lal­ta a költ­ség­ve­tés­nek oko­zott vagyo­ni hát­rány meg­té­rí­té­sét. A még hiány­zó össze­get a vád­lott a napok­ban be is fizet­te az adó­ha­tó­ság­nak. Cse­ré­be az ügyész­ség a vád­irat­ban azt indít­vá­nyoz­ta a bíró­ság­nak, hogy két év bör­tön­bün­te­tés­re ítél­je a vád­lot­tat, mely­nek vég­re­haj­tá­sát három évre füg­gessze fel. Amennyi­ben a bíró­ság az egyez­sé­get az elő­ké­szí­tő ülé­sén jóvá­hagy­ja, azon­nal jog­erős íté­le­tet lehet hozni, és nincs szük­ség a tanúk, szak­ér­tő meg­hall­ga­tá­sá­ra, vagy továb­bi bizonyításra.

Az egyez­ség­kö­tés nem­csak gyor­sab­bá és olcsób­bá teszi a bün­te­tő­el­já­rást, de emel­lett hasz­nos az álla­mi költ­ség­ve­tés­nek, hiszen az elcsalt adó befi­ze­tés­re került, a vár­ha­tó bün­te­tés pedig ele­gen­dő ahhoz, hogy a vád­lot­tat vissza­tart­sa újabb bűn­cse­lek­mény elkövetésétől.