Közel egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a bűnszervezet

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyész­ség a bűn­szer­ve­zet­ben, külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te, pénz­mo­sás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt folya­mat­ban lévő ügy­ben az Euro­just köz­re­mű­kö­dé­sé­vel, szé­les­kö­rű nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés ered­mé­nye­kép­pen, hat gya­nú­sí­tott letar­tóz­ta­tá­sá­ra tett indítványt.

Az ügyész­ség öt euró­pai állam­hoz inté­zett jog­se­gély­ké­rel­met, ame­lyek tel­je­sí­té­se során gya­nú­sí­tot­ti,- és tanú­ki­hall­ga­tá­sok, vagyon­biz­to­sí­tá­si intéz­ke­dé­sek, kuta­tás, és lefog­la­lás tör­tént. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dést haté­ko­nyan segí­tet­te az euró­pai uniós ügyé­szi szerv, az Euro­just, mely­nek kere­té­ben sze­mé­lyes talál­ko­zók meg­szer­ve­zé­sé­re, a jog­se­gély­ké­rel­mek alap­ján tel­je­sí­tett bün­te­tő­el­já­rá­si intéz­ke­dé­sek koor­di­ná­ci­ó­já­ra is sor került, biz­to­sít­va a magyar bün­te­tő­el­já­rás eredményességét.

Egy férfi, aki­vel szem­ben nem­zet­kö­zi elfo­ga­tó­pa­ran­csot bocsá­tott ki az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra a nyo­mo­zá­si bíró, 2015. év óta fik­tív szám­lá­kat kiál­lí­tó bűn­szer­ve­ze­tet hozott létre és irá­nyí­tott, amely­nek része volt a több­szin­tű, szám­lá­zá­si lán­co­la­tot alko­tó cég­há­ló­zat. A fik­tív szám­lá­kat két, tata­bá­nyai szék­he­lyű gaz­da­sá­gi tár­sa­ság fogad­ta be össze­sen 16 cég­től, ezzel az álta­lá­nos for­gal­mi adó fize­té­si köte­le­zett­sé­gük mér­té­két csök­ken­tet­ték, így a magyar álla­mi költ­ség­ve­tés­nek 991.518.000,- Ft vagyo­ni hát­rányt okoztak.

A fik­tív szám­lá­kat kiál­lí­tó alvál­lal­ko­zó cégek valós gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem végez­tek. E cégek bank­szám­lá­i­ra a haszon­hú­zó két tata­bá­nyai gaz­da­sá­gi tár­sa­ság tel­je­sí­tett uta­lást, a fik­tív szám­lák ellen­ér­té­ké­nek meg­fe­le­lő összeg­ben, ame­lyet a bűn­szer­ve­ze­tet irá­nyí­tó férfi uta­sí­tá­sai sze­rint tovább utal­tak más cégek szám­lá­i­ra. A bűn­szer­ve­zet veze­tő­je által uta­sí­tott embe­rek a cégek szám­lá­i­ról jel­lem­ző­en kész­pénz­fel­ve­vő auto­ma­ták­ból fel­vet­ték a pénzt, és azt vissza­jut­tat­ták a bűn­szer­ve­zet veze­tő­jé­nek, illet­ve a fik­tív szám­lá­kat befo­ga­dó tár­sa­sá­gok képviselőihez.

Az ÁFA befi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gü­ket jog­ta­la­nul csök­ken­tő cégek részé­re fik­tív szám­lá­kat kiál­lí­tó gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok szin­tén valót­lan tar­tal­mú alvál­lal­ko­zói szám­lá­kat fogad­tak be. A szám­la­ki­ál­lí­tó cégek ügy­ve­ze­tő­i­nek nagy része szlo­vák, len­gyel, angol állam­pol­gár, akik tény­le­ges ügy­ve­ze­tői tevé­keny­sé­get sosem végez­tek, a cége­ket és azok köny­ve­lé­sét a bűn­szer­ve­zet veze­tő­je irányította.

A bűn­szer­ve­zet veze­tő­je külön­bö­ző gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok ügy­ve­ze­tő­je­ként a költ­ség­ve­té­si csa­lás­ból szár­ma­zó pénz­össze­ge­ket a Cseh­or­szág­ban, Hor­vát­or­szág­ban, Szlo­vá­ki­á­ban, az Egye­sült Király­ság­ban lét­re­ho­zott cégek bank­szám­lá­i­ra utal­ta, ahon­nan az vissza­áram­lott egy tatai szék­he­lyű cég­hez. A tatai cég a pénz­ből 12 ingat­lant vásá­rolt a 2015-2019. évek közöt­ti idő­szak­ban, ame­lye­ket bér­be­adás révén hasznosított.

Az ügyész­ség hat fér­fi­val szem­ben indít­vá­nyoz­ta a letar­tóz­ta­tás elren­de­lé­sét, akik közül ket­ten a két haszon­hú­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság ügy­ve­ze­tői, három sze­mély a szám­lá­zá­si lánc­ban lévő cégek ügy­ve­ze­tői, egy gya­nú­sí­tott a költ­ség­ve­té­si csa­lás­ból szár­ma­zó pénz befek­te­tő­je, a pénz­mo­sást végző cég ügyvezetője.

Az ügyész­ség indít­vá­nya sze­rint meg­ala­po­zot­tan fel­te­he­tő, hogy a gya­nú­sí­tot­tak sza­bad­lá­bon hagyá­suk ese­tén a bizo­nyí­tást veszé­lyez­tet­nék, vala­mint a bűn­is­mét­lés veszé­lye is fennáll.

A nyo­mo­zá­si bíró az ügyész­ség indít­vá­nyá­val egye­ző­en a hat férfi letar­tóz­ta­tá­sát egy hónap­ra elrendelte.